Elköltöztünk!

www.espadafamilia.weboldala.net

Ezen az oldalon folytatjuk. Puszi mindenkinek!

Horror-Hiró-Kín Túra (Bakonyi Mikulás 12)

Annyira de annyira vártam már a Mikulás túrát!!! Októberben voltunk Pécsett szintén teljesítmény túrán, azóta sehol. A pécsi jó buli volt, kis saját rekordot is döntöttünk, hisz az Én öreg kis opelembe 3 lány és 8 kutya fészkelte be magát. Október rég volt, érthető, hogy izgalommal vártuk a szombatot. Minden jól indult, magamhoz mérten időben is voltunk, csak 10 percet késtem a megbeszélt időhöz képest. Szikrázó napsütés végig, az utak az egész heti havazáshoz képest szép tiszták. Akkor kezdetem csak bepánikolni, mikor letértünk a csesznek felé vezető útra, mivel természetvédelmi övezet nem viszik túlzásba az út takarítását. Iszonyat meredeken vezetett be az út a faluba. Nyugtattam magam, mert derengett, hogy van egy másik út is kifele innen, mert különben itt várjuk meg a tavaszt:)

Becsekkolás rendben ment, itinert megkaptuk, bár nem volt túl részletes. Irány a havas táj. Meseszép. Szikrázó hó borított mindent, a nap gyönyörűen sütött. Kutyák imádták. Nekünk is nagyon tetszett, itt ott egy kis kaptató, de semmi vészes. Az első ellenőrzőpontot gond nélül elértük, se nasi, se egy kedvesebb szó, csak egy magukkal foglalkozó pecsételő pár.
Mentünk mentünk mendegéltünk, mint a mesebeli hősök, mikor csak egy patakocskához értünk. Eléggé meglepődtünk, befagyva nem volt a sodrása elég erősnek tűnt, és az út a túloldalán folytatódott. Kutyák se tudtak mit kezdeni a helyzettel. Pár méterrel odébb kicsit összeszükült, és pár ág benyúl fölé, látszottt hogy itt is próbálkoztak már átkelni. Betti volt a legbátrabb, ő ment elsőként, őt követték a kutyusai. Aztán Én próbálkoztam...első lépés még mevolt,aztán a másodikkal nem pont odaléptem ahova Betti, hanem egy vékony jég perembre,ami abban a pillanatban beszakadt!!! Seggig merültem a jeges vízben, persze mindkét lábbal.
Na innen kezdődött a pokoljárásunk. Azt hiszem nem fogtam fel mi történt. Jobb is. Jó pár deci víz lötyögött a bakancsomban, mikor elindultam kicsit megkönnyebülve tapasztaltam, hogy minden lépésnél egyre langyosabb.
Rohamvágtába kezdtünk, a túlélő filmek jártak az eszemben: Ne állj meg!!!
Még egyszer átkeltünk a patakon, két darab vizes mozdó kövön egyensúlyozva. Bonnie a kis westi nem mert átjönni, tökre meg értettem, ekkor Betti odanyúlt érte, és átdobta a túlsó partra. Aztán beértünk egy vidám kis csapatot, pórbálkoztak feljutni a hegyoldalra, mert a könnyű kis túránk ott folytatódott. Négykézláb gyökerekbe kapaszkodva tudtuk felhúzni magunkat. Vali labijai diszkréten erős testalkattal rendelkeznek 40-50 kilósak. Pórázon húzva vonva tudtuk feljuttatni őket. Következett egy iszonyat erős kaptató a hegyre fel, ott leültem, fel akartam adni, nem bírtam, bőgni nem tudtam ,de ordítan iszerettem volna. Pánikroham határán álltam. A lányok bíztattak, álljak fel, mert tovább kell mennünk, ne méreztem a lábaim. Azt tartotta bennem a lelket, hogy érjünk el a követekző ellenőrző pontig. Közben még találkoztunk pár tévelygő túrázókkal, ők mondták ,hogy azért kell ezen az úton haladnunk, mert a patakparton megy eredetileg a jelzés, de a hó miatt ott nem mehetünk.
Ekkor jobban szemügyre vettük az itinert. Ez a szöveg állt a túloldalon:
"FONTOS!
A túra nehéz, technikás, helyenként kifejezetten veszélyes szekeszokon halad! ( Műutak, vasúti keresztezés, patakátkelések, meredek és csúszós letörések és árokfalak, sziklás, jeges, vizes terepszakaszok, bedőlt fák, és amit még el tudsz képzelni.)
Profi túrázók se haladjanak egyedül, a rutintalanabbak pedig keressék a gyakorlotabbak társaságát!"
Hát köszi!!!
Megbeszéltük a lányokkal, hogy a következő ellenőrzőpontig eljutunk és ott feladjuk.
Milyen naivak is voltunk;)
Nehezen teljesen összeomolva elértünk a második ponthoz. Elmondtuk mi van velünk. A reakció erre vállvonogatás volt. A lényeg az volt, hogy legegyszerűbben úgy jutunk ki, ha végigmegyünk a túrán. Megengedték, hogy leüljek a matracukra, mert úgy gondoltam egy hangyányival jobb lesz, ha kicsavarom a zokniból a vizet. Nagy mutatvány volt, már behajlítani se tudtam a lában, így sikerült ugyanolyan vizesen havasan visszahúzni a zoknim. Suzi is leült a szivacsra, és elkezdett remegni, meg sírni, na itt megszakadt a szívem! Nem volt más megoldás menni kellett tovább!!!
A második és harmadik pont között kicsit járhatóbb volt a terep. Vali szerint nem. Itt már csak röhögni tudtam, mikot térdig és tovább estem a hóban, énekeltem meg minden. Harmadik ponton várt a full részeg Mikulás. Kaptunk kb 5 éves csoki mikulást, meg szaloncukrot. Azt mondta Miki bácsi kb fél óra séta vár még ránk a célig. HaHa!!! Séta?! Újra a falmászás, seggen-hason csúszás fák alatt mászás következett. Jó sok idő múlva találkoztunk szembejövőkkel, akik szintén azt mondták hogy fél óra a vége. Aztán jött az újabb rettegés, sűrű fák között, járhatalan terepen, és a nap kezdett eltünni!!! Sötétedett!!! Kutyák egyre nagyobb kétségekkel tekintettek ránk...
Jött szembe egy nő, kérdeztük mi a vége, mondta kb 20 perc. Kiderült helyi volt, a mikulást akarta meglátogatni, lebeszéltük róla, erre visszafordult velünk. Mire kiértünk a nyílt terepre frankón sötét volt.
Visszamentünk a célba lejelentkezni, pedig nem érdemelték meg.
Beültünk a kocsiba és elindultunk, ott volt a rettegés, hogy jutunk ki a havas úton. Mondhatom ne mszáguldoztam. Ahogy melegedett a kocsi iszonyatosan elkezdtem fázni, akkor hittem el, hogy a seggem is vizes, addig azt ne mis éreztem. Csattogtak a fogaim, úgy cidriztem. Váltógatya volt nálam, de semmi más. Megálltunk a veszprémi Tescoban. Vettem egy pár fekete zoknit, meg egy rózsaszín papucsot, a wc-ben öltöztem át. Amíg a pénztárnál álltam vévgig táncoltam, a ne állj meg miatt:) Csak egy srác mosolygott rám cinkosan, amíg rózsaszín papucsban kitipegtem a parkolóba a kocsihoz.
Nem tudom mit hagytam ki. Mondjuk Betti az elején 2x seggre ült, úgyhogy oda volt a hátsója, Valinak meg a rövidszárú bakancsába is vígan utat talált a hólé...
Jól vagyunk. Túléltük. Viszont haragszom, mert nem ilyen napot terveztünk. tudom mi is hibásak vagyunk, nem voltunk körültekintőek, de talán a szervezők is szólhattak volna, hogy a terep nem az amit szeretnénk, hiszen szerintem nyilvánvaló, hogy valaki azért választja a legrövidebb túrát, mert nem akarja megerőltetni magát.

Ma bankba kellett mennem

Hogy miért is?!
Van az Én drága tündi-bündi Hondám, aki mindig okos, jólnevelt és szófogadó, kivéve, mikor nem fáradt, és épp unatkozik.
Na hát ma reggel unatkozott!!!
Úgy gondolta jó poén a dohányzóasztalon hagyott 2000-es bankót miszlikbe aprítani!!!De rendi volt, mert nem ette meg, mint a zoknikat harisnyákat, kesztyűket szokta.
Kicsit se volt égő a pénztáros elé borítanom a a cafat-halmot, mondván kicsit sérült bankjegyet hoztam.Tudtuk azért fokozni a helyzetet, mert csak úgy tudta nekem becserélni, ha összecelluxozgatom. Persze ebédidőben voltak páran a bankbn, így akadt közönségem, amíg a papírpénzt összepuzzleztam:D

Vizsla Alvópóz Verseny

Rajongom ezt a blogot:)

http://fekvovizsla.blog.hu/

Mi a közelükbe se érünk. Annyira tetszenek a kuttyok, mikor egymáshoz bújva összegömböjödve szundiznak. Na ilyen szerintem nálunk sose lesz. Nem tudom miért, de az én kutyáim nem bújciznak egymáshoz. Hozzám bezzeg igen, de szigorúan csak jobbról-balról:) Az is lehet ám, hogy szégyenlősek, mert ha éjszaka közepén kilopózok, azért néha tetten érem őket, hogy a farkuk szinte már összeér:D Honda szokott nyitni, és gondosan kitisztogatja Suzi fülecskéjét. Ezt már egyszer sikerült túlzásba is vinnie, kisebesedett, bőrfertőzés, gallér, doki, szuri, kenőcsök hada, de azért a jószándék megvolt.

Harry Potter 7/1

Naná, hogy szombaton a fő program a Harry Potter volt. Nagyon-nagyon vártam, nem mondom, hogy csalódtam, de aki olvasott már már könyvet, ugye mindig úgy van, hogy nem lesz 100% elégedett. Viszont a plussz ötletek nagyon tetszettek, amikor el mertek rugasztkodni a történttől, azzal emeltek a szinten. 

Bevallott rajongó vagyok 2x már tutti végigolvastam:)
 

http://www.youtube.com/watch?v=I0bAOlo2GK0&feature=fvst 

Első hó

Még a vásár estéjén, pénteken leesett az első hó. Valami meseszép volt! Öklömnyi pelyhet szálltak szakadatlan. Nem  bírtam ki, fél tizenkettőig kint ácsorogtam, és töltődtem boldogsággal, mint egy energizer nyuszi.

Jótékonysági Vásár

Sziasztok!

Kicsit megkésve összegezem a hetet.

Múlt hét közepén tartottuk. Múlt pénteken 26-án volt a vásár. Szerintem jól sikerült. Árultunk elég sok mindent, Én is bevásároltam a gyerekeknek:) Vettem mindent, ami világít a sötétben, nyakörvet, pórázt, meg egy izét is,amire még nem jöttünk rá mi lehet...póráz talán, de a lényeg, hogy világítós zöld:):):) Most aztán van póráz-nyakörv kollekciónk.

Gabi azt hiszi a házban melegebb:)

Ezt a kutyust tetőtől talpig felöltöztettük, kapott hámot, kabátot, és hord táskát is.

Golyó Béla, a kóbor foxi

Helló!
Nekem a kutyák sokat jelentenek, színt hoznak az életembe.
Ma különösen szar napom volt a melómba....valami rettenet, agy és léleksorvasztó világ.
Épp sorvadoztam, mikor kolleganőm a kinyitotta a boltajtót, hogy tartson egy rövid cigiszünetet. Ekkor sétált be vidám érdeklődéssel egy kis foxi ...hátulról megcsodálva ...fiú:)
Néztünk nagyot, azt hittük jön a gazdi is, de nem. Elkezdtem körbe rohangálni, van mellettünk egy állatkereskedés, hátha ott a gazdi, de sehol.
Azonban a gazdik előrelátóan gyönyörű nyakörvet raktak rá, rajta telefonszám. Meglepődött fiatal lánnyal közöltem, hogy a kutyája jött szemüveget csináltatni:)
Kb negyed óra múlva begördült a herceg hintója, az értetlen gazdi apu, aki csodálkozva nézett, és kérdezte az úrfi, vajon most hol ásta ki magát.
A negyed órában pizzát ettünk, megtanítottam ülni, pitizi, ágyra ugrálni, és elneveztem Gólyó Bélának. Közben nagyon sokat nevettem, elfeledtem minden gondom.
Köszönöm szépen, hogy hozzám irányítottad Bélust, hogy felvidítson!

Heppy Honda

Szánom bánom, szaladnak a napok és majdnem elfelejtettem, hogy Dundusnak, Hondának vasárnap volt a 2. születésnapja. Ha suliban nem terelődik erre a szó, el is feledem. Pedig Honda életem kis csillaga. Nélküle nem lenne egész a családunk, pedig elég hirtelen döntés volt, mikor hozzánk kerül. Két nap alatt találtuk ki, hogy kell másik kutya, és hogy pont Ő legyen.
Soha egyetlen másodpercre se bántam meg. Kimondhatatlanul szeretem. Most már értem amit anyum szokott mondani, hogy mindegyik gyerekét egyformán szereti, de teljesen másképp!!! Ő pasi, igazi. Nekem kicsit bevallom nehezebb léleknek tűnik, a bűbájdíjas kislánykutya mellett, de épp a kihívás, amit élvezek benne.

Szóval örömünnep nekem minden nap vele, és főleg a szülinapja!!! 

Nem kell külön elnyernünk bizalmát vagy barátságát, mert ő születésétől fogva a barátunk:

Behunyt szemmel is bízik bennünk; még születése előtt elkötelezte magát az ember mellett.

                                                                                                                      Maeterlinck, Maurice

Köszöntés

Szertettel köszöntjük első lelkes olvasóinak Pannit és Bizsut.

Bizsu egy bűbáj dalmata lányzó. Nagyon okos, jól nevelt, ezt főként gazdijának Panninak köszönheti:)

2 x találkoztunk is már. Először Törekiben sétáltunk egy jót. Ezt tök jó buli volt, mert neten köttetett az ismeretségünk. Személyes találkozónál konkrétan az út széléről pattantak be a kocsinkba. Gondolhatjátok azt a zűrzavart, mikor 3 idegen kutya találkozik egy kocsi belsejében. Miután úrrá lettünk pöttyet a káoszon, mentünk is ki a szabadba. Bizsu nagyon édi volt, boldogan rohangált Suzival meg Hondával. Mivel az Én pároson összeszokott, újdonsült barátnőjük néha arra eszmélt, hogy eltűntek a spanok, és lövése sincs merre lehetnek:)

Következő alkalom egy Pöttyös Badacsony túra volt. Kánikula, döglődő kocsi, hegytetőn meleg sör...hmmm szép emlékek:D:D:D 

Ez a Badacsony dolog mindig jó bulinak tűnik, de mikor caplatunk fel az emelkedőkön, szidom azt a barmot aki kitalálta...csak nem Én?! Hihi

Viszont szerintem ha leesik a hó, csak fel kéne menni...Lányok???

Ajándék...

Lassan rájönnek a barátok - kollegák, hogy menthetelenül "pöttyös" vagyok, és ha pöttyöt látnak, Én jutok eszükbe. A héten a kollegáktól 3 ilyen ajándékot is kaptam, mert megláttuk...szöveggel.

Ezt a kutyit ma kaptam, nagyon édes.

Még mindig csak próbálkozok...

Szóval az ominózus reklám csak sikeresen beágyazva:)

Jótékonysági vásár

Nagyon tisztelem a Siófoki Állatvédő Alapítvány munkáját. Képességeimhez mérten igyekszem segíteni munkájukat. Hétvégén épp a siófoki Pálinka Fesztiválon önkénteskedtünk Suzival.
Legközelebb az Adventi Vásár keretében megrendezett Jótékonysági Vásáron lesznek kint az önkéntesek. Jó program lesz nekünk is. Hétvégén körülnézünk itthon, mit is adhatunk el a menhely javára...

Ezt mindenképp meg kell mutatnom:)

Suzi színésznő

0:11 másodpercnél áldogál ilyedten az asztal tetején Suzika kb 10 hetesen. Sajnos a forgatáson személyesen nem tudtam ott lenni, de ha lesz egy kis időm töltök fel forgatási fotókat.

De jó! Már a gépről is tudok képet feltölteni:)

Web oldalunk elérhetősége. Oldalra még nem tudom belinkelni :) 
Espada Familia

Valamikor hajdanán...

Próbálkozunk...

Sziasztok kedves olvasók!
Régóta szándékomban állt már az életünket blog formájában bemutatni, de eddig még nem került rá sor.
Talán majd most:)
A web lappal is így kezdődött, kicsi szerény, de Én csináltam.